Bálintffy Etelka: Piciny fiamnak

Piciny fiamnak kék szeme van, A másiknak sötét, bogár; Ez játszi, vidám, mint a tavasz, Az szenvedélyes, mint a nyár. Emebben annyi szelídség van, Amabban annyi dac, szeszély; Ez engedelmes, mint az angyal, Amaz parancsol, s mit se fél. Ez szép, mert arca szende, bájos, S mint galamb tolla, oly fehér; Az, mert szemében annyi tűz van, Arcában annyi ész, erély. És nem tudom, hogy melyik drágább, Hogy melyik kedvesebb nekem, Csak azt tudom, hogy mind a kettőt Oly végtelenül szeretem!

József Attila: Altató

Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét - aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs, velealszik a zümmögés - aludj el szépen, kis Balázs. A villamos is aluszik, -s mig szendereg a robogás - álmában csönget egy picit - aludj el szépen, kis Balázs. Alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás, máma már nem hasad tovább - aludj el szépen, kis Balázs. Szundít a lapda, meg a sip, az erdő, a kirándulás, a jó cukor is aluszik - aludj el szépen, kis Balázs. A távolságot, mint üveg golyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed, - aludj el szépen, kis Balázs. Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász! Látod, elalszik anyuka. - Aludj el szépen, kis Balázs.

(1935. február 2.)