Egész lélekkel, igaz szívvel Hódolok Krisztus szellemének! -Minden szavamból rám ismernek: Akik igazán keresztények.
Imádom Krisztust! - Nagy szivének Hallgatom forró dobbanását, Az élet roppant mozgalmában: -Tengernyi hazugságon át!
Ha Krisztus ma eljönne hozzánk S körülnézne a föld - színén: Csalódás, fájdalom, keservek Ütnének sebet nagy szívén.
Azt látná itt, hogy fényes kasztok, Formákká törpiték az eszményt, Külsőségek, jelszók és dogmák Jelentik a hithű keresztényt!
Csodálkozna, ha maga látná, Hogy vallása - "felekezet". S zárt érdekszövetkezetekké Szorúlt az "Emberszeretet!"
És csodálkozna, hogy a kasztok, Az észt is lebilincselék: Kimondva, hogy Krisztus korának Tudása - örökre elég!
Pedig Krisztus ilyet nem kívánt, Hisz a tudás - az csak keret, Mely korról korra változik, de Örök eszmény a "Szeretet!"
Krisztus tana, nem tudomány, de Érzés! - mely szivünkhöz van kötve, Virág, amelynek gyökere Befogódzik a földi rögbe.
Nem korok s fajok külömbsége A szeretet s a gyűlölet! Légy pogány bár, Jézusban élsz, ha Szent tanitását követed!
Egész lélekkel, igaz szívvel Hódolok Krisztus szellemének! Ne vessétek meg a "hitetlent" Türelmes szívü keresztények! |
0 komment:
Megjegyzés küldése