Az emberek, ha járnak-kelnek, Hallanak mindenféle nyelvet: - Egyik csicsergő, fülbemászó. Ez komoly, az meg fennhéjázó; Egyik mintha nehézkes lenne, Mintha rithmus sem volna benne; Ebben túl sok a mássalhangzó, Abban meg lágyan hangzik a szó: De bármiféle, valamennyi Jót, szépet egyaránt fejez ki.
Melyik hát a sok közt a legszebb? Nincs aki erre megfelelhet...
Minden nyelv szép, hisz jó anyácskánk Csókjával hagyta nyelvünket ránk: A lelke szólt a bölcsődalba, S sírig azt halljuk - ébren-alva. |
0 komment:
Megjegyzés küldése